Összetevők, hatóanyagok a hightech kozmetikumokban

Kojic sav

Kojiksav (Kojic Acid) A kojiksav egy gombák által termelt metabolit, amely megtalálható a gombaspórákban, és többféle élelmiszer (például szaké és szójapaszta) fermentációja során keletkezik. A bőrápolásban úgy fejti ki hatását, hogy gátolja a tirozináz enzimet, amely kulcsszerepet játszik a melanin termelődésének serkentésében a melanocitákban (pigmenttartalmú bőrsejtekben). Bár a melanin fontos szerepet tölt be az UV-sugárzás elleni védelemben, és meghatározza a bőr, a haj és a szem színét, a melanintermelés túlzott fokozódása — amelyet kiválthat többek között napfény-expozíció, öregedés, terhesség, hormonális ingadozások, akné vagy bizonyos gyógyszerek — olyan bőrproblémákhoz vezethet, mint a melasma, a hiperpigmentáció és egyéb pigmentációs rendellenességek. Milyen állapotok kezelésében segít a kojiksav, milyen előnyei vannak, és okoz-e aknét? A kojiksav klinikailag igazoltan hatékony számos pigmentációs bőrprobléma kezelésében, amelyek egyenetlen vagy rendellenes bőrtónust eredményezhetnek, többek között: Posztinflammatorikus hiperpigmentáció (PIH) Melasma Időskori foltok Fakó bőrkép Napkárosodás Általános hiperpigmentáció A kojiksav további előnyei: Bizonyítottan csökkenti az aknés hegek és az egyenetlen bőrtónus megjelenését Képes megállítani és visszafordítani a hiperpigmentáció kialakulását Nem toxikus Anti-aging hatással is rendelkezik Klinikai vizsgálatok szerint hatékonyabb számos más bőrvilágosító hatóanyagnál Kiemelten fontos, hogy a kojiksav már az aknékezelés korai szakaszában jelen legyen, mivel segít megelőzni a hegesedést és a túlzott hiperpigmentáció kialakulását, még azok megjelenése előtt. A kojiksav alkalmazása kiválóan kiegészíti a meglévő bőrápolási rutinokat aknéra hajlamos bőr esetén. Biztonságos-e a kojiksav, és miben különbözik a hidrokinontól? A kojiksav leggyakoribb — bár ritka — mellékhatása a kontakt dermatitis, amely főként érzékeny bőrűeknél fordulhat elő. Tünetei közé tartozhat a bőrirritáció, kiütések, gyulladás és viszketés, azonban az alacsony koncentrációkban alkalmazott kojiksav minimális vagy egyáltalán nem okoz mellékhatásokat, különösen akkor, ha gyulladáscsökkentő, nyugtató összetevőkkel kombinálják. A kojiksav a kozmetikai ipar egyik legalaposabban tanulmányozott bőrvilágosító hatóanyaga. A Cosmetic Ingredient Review (CIR) szakértői testülete rövid és hosszú távú, valamint genetikai toxicitási vizsgálatok alapján megállapította, hogy a kojiksav nem mutat toxikus tulajdonságokat. Az FDA rendszeresen felülvizsgálja a bőrvilágosító készítményekben alkalmazott összetevőket, és biztosítja azok biztonságos felhasználhatóságát az átlagos fogyasztók számára. A hidrokinon hosszú ideig az iparág standardja volt a bőrvilágosításban erőteljes hatása miatt, azonban az elmúlt években bebizonyosodott, hogy maradandó károsodást okozhat a melanocitákban, ezáltal visszafordíthatatlanul csökkenti a bőr UV-védelmét. Ennek következtében számos ország — köztük Kanada 2018 augusztusától — betiltotta a hidrokinont az OTC (vény nélkül kapható) kozmetikumokban. Ezzel szemben a kojiksav hasonlóan hatékony bőrvilágosító eredményeket biztosít, negatív mellékhatások nélkül. Hivatkozások: 1- Saeedi Majid, Eslamifar Masoumeh, Khezri Khadijeh. (2019). Kojic acid applications in cosmetic and pharmaceutical preparations. Biomedicine and Pharmacotherapy, (110), 583-593. https://doi.org/10.1016/j.biopha.2018.12.006 2- How FDA evaluates regulated products: Cosmetics. (2018, September 14). Retrieved from https://www.fda.gov/industry/regulated-products/cosmetics-overview 3- Rodrigues, A. G. (2016). Secondary Metabolism and Antimicrobial Metabolites of Aspergillus. In New and Future Developments in Microbial Biotechnology and Bioengineering(pp. 81-93). Elsevier. 4- Park, H. S., Jun, S. C., Han, K. H., Hong, S. B., & Yu, J. H. (2017). Diversity, application, and synthetic biology of industrially important Aspergillus fungi. In Advances in applied microbiology (Vol. 100, pp. 161-202). Academic Press. 5- Sang Yeul Lee, Namhuk Baek & Tae-gyu Nam (2016) Natural, semisynthetic and synthetic tyrosinase inhibitors, Journal of Enzyme Inhibition and Medicinal Chemistry, 31:1, 1-13,DOI: 10.3109/14756366.2015.1004058 6- Saghaie, L., Pourfarzam, M., Fassihi, A., & Sartippour, B. (2013). Synthesis and tyrosinase inhibitory properties of some novel derivatives of kojic acid. Research in pharmaceutical sciences, 8(4), 233–242. 7- Cabanes, J., Chazarra, S., & Garcia-Carmona, F. (1994, December). Kojic acid, a cosmetic skin whitening agent, is a slow binding inhibitor of catecholase activity of tyrosinase [Abstract]. Journal of Pharmacy and Pharmacology, 46(12), 982-985. Retrieved from https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/7714722 8- Mohamad, R., Mohamed, M.S., Suhaili, N., Salleh, M. M., & Ariff, A. B. (2010). Kojic acid: Applications and development of fermentation process for production. Biotechnology and Molecular Biology Reviews, 5(2), 24-37. 9- Burnett, C. L., Bergfeld, W. F., Belsito, D. V., Hill, R. A., Klaassen, C. D., Liebler, D. C., … Andersen, F. A. (2010, Nov-Dec). Final report of the safety assessment of kojic acid as used in cosmetics [Abstract]. International Journal of Toxicology, 29(6 Suppl), 244S-73. Retrieved from https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21164073 10- Tung, R. C., Bergfeld, W. F., Vidimos, A. T., & Remzi, B. K. (2000). α-Hydroxy acid-based cosmetic procedures. American journal of clinical dermatology, 1(2), 81-88. 11- Shah, S. K., & Alexis, A. F. (2010). Acne in skin of color: practical approaches to treatment. Journal of Dermatological Treatment, 21(3), 206-211. 12- Shimizu, K., Kondo, R., Sakai, K., Takeda, N., & Nagahata, T. (2002). The skin-lightening effects of artocarpin on UVB-induced pigmentation. Planta medica, 68(01), 79-81. 13- Assessment, P. R. (2017). Hydroquinone skin lighteners. Drug Safety, 11(1), 2.