Összetevők, hatóanyagok a hightech kozmetikumokban

Tejsav szőlőcukorból

Bőrazonos hatóanyag. A szőlőcukor fermentálásával nyert természetes sav. Fiatalítja a bőrt, fokozza a kollagénszintézist, halványítja a bőrelszíneződéseket és szelíd hámlasztó. A tejsavat a kozmetikumokban legszélesebb körben azért alkalmazzák, mert elősegíti a hatóanyagok és hidratálók jobb felszívódását, valamint alfa-hidroxi savként (AHA) gyorsítja a bőr természetes hámlási folyamatait. Ennek eredményeként támogatja a bőr megújulását, és világosabb, fiatalosabb megjelenést biztosít. Hosszú alkalmazási múltja miatt széles körben kutatott, hatékonysága és biztonságossága jól dokumentált. Mi a tejsav, és honnan származik? A tejsav ma már fruktózból származik, de időtlen idők óta használják anti-aging, akne kezelési és száraz bőrre szánt készítményekben. A feljegyzések szerint már Kleopátra is tejsavban fürdött fiatalos megjelenése megőrzése érdekében. Hogyan hat a bőrre? A tejsav hatásait leginkább pigmentáció, száraz bőr és ráncosodás vonatkozásában érdemes vizsgálni, mivel mechanizmusai e három területre egyszerre hatnak, bár az egyes problémák más-más módon profitálnak az alkalmazásából. Pigmentációra gyakorolt hatás A tejsav két fő mechanizmuson keresztül csökkenti a pigmentációs zavarokat: Gátolja a tirozináz enzimet, amely a melanin termeléséért felelős. Felgyorsítja a bőrbarrier regenerációját, így az UV-károsodott területek megújulnak, és a pigmentkárosodás mérséklődik. A tirozináz kulcsszerepet játszik a melaninképzésben, és UVA/UVB sugárzás okozta szabad gyökök hatására túlzott aktivitásba léphet, ami időskori foltokhoz, PIH-hoz és melasmához vezethet. A tejsav gátolja ezt a folyamatot, anélkül hogy megszüntetné a természetes UV-védelmet. Epidermális regeneráció (epidermális remodellezés) A tejsav támogatja az epidermális megújulást, amelyet a deszkvamáció (az elhalt hámsejtek leválása) szabályoz. Ezt a folyamatot citokinek irányítják. A tejsav befolyásolja a citokinek felszabadulását, és gyorsítja a sejtcserét a kezelt területeken, így az öreg, túlzottan pigmentált sejtek helyét új, egészséges sejtek veszik át. Ezzel párhuzamosan csökkenti az epidermisz vastagságát azáltal, hogy megszünteti a corneocyták közötti tapadást, majd az új bőrréteg kialakulásával javítja a száraz bőrt és a ráncokat, valamint növeli a bőr vastagságát, ami segít elfedni az apróbb bőrelváltozásokat. Hidratálás és kollagéntermelés A tejsav AHA-ként fokozza a hialuronsav felszívódását az epidermiszben és a dermiszben, ami elengedhetetlen a nedvességmegtartáshoz. Emellett kontrollált gyulladáson keresztül serkenti a kollagéntermelést, helyreállítva a bőr rugalmasságát. Ez különösen fontos a ráncok és finom vonalak csökkentésében, amelyek kollagénvesztés következményei. Milyen bőrproblémák kezelésére alkalmas, és mik az előnyei? A tejsav hatékonyan kezeli: pigmentációs zavarokat száraz, hámló bőrt ráncokat és finom vonalakat Hatásmechanizmusai — epidermális remodellezés, tirozináz-gátlás, hialuronsav-felszívódás fokozása — révén magas hatékonyságot biztosít. Több tanulmány igazolta, hogy felülmúlja számos más kezelést a hiperpigmentáció, fakó bőrtónus és érdes textúra javításában. Különböző koncentrációkban (2–70%) alkalmazzák olyan állapotokban is, mint akné, ichthyosis, keratosis, szemölcsök, pikkelysömör, fotoöregedett bőr. Javulást mutattak a bőrfelszín érdességében, elszíneződésben, fehérje-felhalmozódásban és rugalmasságban. A Poly-L-tejsav (szintetikus származék) injekciós formában képes visszaállítani az elvesztett volument, javítva az arc kontúrját. Mennyi idő alatt hat? A hatás ideje függ: az alkalmazott koncentrációtól a kezelés típusától a bőr állapotától Minden esetben a termék gyártói utasításait kell követni az optimális eredmény eléréséhez. Milyen mellékhatásai lehetnek? A tejsav alacsony mellékhatás-profillal rendelkezik. A leggyakoribb mellékhatás a fényérzékenység növekedése. Enyhe irritáció vagy bőrpír előfordulhat, de ezek rendszerint csökkennek a folyamatos használat során. Miben különbözik a szalicilsavtól? A szalicilsav (BHA) lipofil, így mélyebbre, az olajos pórusokba hatol, ezért hatékonyabb mitesszerek és tág pórusok esetén. A tejsav (AHA) inkább az epidermisz felszíni problémáira ideális: szárazság, pigmentáció, finom ráncok. A szalicilsav intenzívebb, míg a tejsav gyengédebb, felszíni megújító hatású. Hivatkozások: 1- Castillo, D. E., & Keri, J. E. (2018). Chemical peels in the treatment of acne: patient selection and perspectives. Clinical, cosmetic and investigational dermatology, 11, 365. 2- Alsaheb, R. A. A., Aladdin, A., Othman, N. Z., Malek, R. A., Leng, O. M., Aziz, R., & Enshasy, H. A. E. (2015). Lactic acid applications in pharmaceutical and cosmeceutical industries. J. Chem. Pharm. Res, 7(10), 729-735. 3- Harding, C. R., & Rawlings, A. V. (2005). 18 Effects of Natural Moisturizing Factor and Lactic Acid Isomers on Skin Function. 4- Graf, J. (2005). Anti-aging skin care ingredient technologies. In Cosmetic dermatology (pp. 17-28). Springer, Berlin, Heidelberg. 5- Schierle, C. F., & Casas, L. A. (2011). Nonsurgical rejuvenation of the aging face with injectable poly-L-lactic acid for restoration of soft tissue volume. Aesthetic surgery journal, 31(1), 95-109. 6- Chen, M. J., Liu, J. R., Sheu, J. F., Lin, C. W., & Chuang, C. L. (2006). Study on skin care properties of milk kefir whey. Asian-australasian journal of animal sciences, 19(6), 905-908. 7- Hänel, K., Cornelissen, C., Lüscher, B., & Baron, J. (2013). Cytokines and the skin barrier. International journal of molecular sciences, 14(4), 6720-6745. 8- Kornhauser, A., Coelho, S. G., & Hearing, V. J. (2010). Applications of hydroxy acids: classification, mechanisms, and photoactivity. Clinical, cosmetic and investigational dermatology: CCID, 3, 135. 9- Tran, D., Townley, J. P., Barnes, T. M., & Greive, K. A. (2015). An antiaging skin care system containing alpha hydroxy acids and vitamins improves the biomechanical parameters of facial skin. Clinical, cosmetic and investigational dermatology, 8, 9. 10- Stiller, M. J., Bartolone, J., Stern, R., Smith, S., Kollias, N., Gillies, R., & Drake, L. A. (1996). Topical 8% glycolic acid and 8% L-lactic acid creams for the treatment of photodamaged skin: a double-blind vehicle-controlled clinical trial. Archives of dermatology, 132(6), 631-636. 11- Beer, K., & Beer, J. (2009). Overview of facial aging. Facial plastic surgery, 25(05), 281-284. 12- Ali, S. M., & Yosipovitch, G. (2013). Skin pH: from basic science to basic skin care. Acta dermato-venereologica, 93(3), 261-269. 13- Grove, G., & Zerweck, C. (2004). An evaluation of the moisturizing and anti-itch effects of a lactic acid and pramoxine hydrochloride cream. CUTIS-NEW YORK-, 73(2), 135-139.